Károsítók

Szú-félék (Scolytidae vagy Ipidae)

A szú nevű károsító az élőfa kérge alatt rág és ott károsít, beépített faanyagban nincs jelen. A köznyelvben a legtöbb esetben tévesen használják, mivel a bútor, gerenda, egyéb fa károsítókra mondják, hogy “szú ette”, “szú rágta”, de ezek valójában a leggyakrabban cincér vagy kopógóbogár félék.

Házicincér – ( Hylotrupes bajulus)

A beépített fenyőfélék leggyakoribb károsítója. Elsősorban az erdeifenyőt kedveli, de a lucfenyőben is jól érzi magát. A teljes szijácsot károsítja, a faanyag felszínét épen hagyja, ezért kártételét nehéz észrevenni. A faanyagot csak az álcája károsítja, a kifejlett bogár már nem. Kifejlődési ideje optimális viszonyok között 3-5 év, de kedvezőtlen esetben 15 évnél hosszabbra is nyúlhat. Kirepülő nyílása ovális. A száraz nagyon régi kitermelésű és a nagyon fiatal nedves faanyagot kevéssé szereti. Kártétele elsősorban az épületekben jelentkezik, de a faanyag fertőzése sokszor már korábban a fatelepen megtörténik. A kifejlett rovar az elhagyott faanyagba gyakran visszapetézik. Rendkívül szapora, a nőstény rovar 200-400 petét rak.

Közönséges Kopogóbogár (Anobium punctatum)

A régi, száraz már feldolgozott faanyagot is kedveli, bár a gombás faanyagban jobban fejlődik. Fenyőkben és lombos fákban egyaránt megtalálható. Beépített faanyag károsítója, gyakran bútorokban, műtárgyakban is megtalálható. A faanyagot csak az álca károsítja, a bogár nem. Kifejlődési ideje optimális esetben 1 év, rosszabb körülmények között több évre is elhúzódhat. A nőstény bogár egyesével, vagy kisebb csomókban 20-40 petét rak. Kirepülő nyílása szabályos kör alakú.

Dacos Kopogóbogár (Anobium pertinax)

Feldolgozott, átnedvesedő, kissé már gombabontott faanyagot kedveli. Elsősorban fenyőkben él, ezen belül is a lucfenyőben szaporodik. Életmódja nagyon hasonló a Közönséges kopogóbogáréhoz.

Nagy kopogóbogár (Xestobium rufovillosum)

Gombabontott, elsősorban tölgy faanyagon él, de más lombos fában is előfordul. Nagyon régi tölgy anyagban éldegél. Prések, présházak, templomok tipikus károsítója. Kirepülő nyílása szabályos kerek 3-4 mm átmérőjű.

Fésűscsápú kopogóbogár (Ptilinus pectinicornis)

Beépített, vagy raktározott kemény, néha lágy lombos faanyagban él. Kirepülő nyílása szabályos kerek 1-2 mm átmérőjű.

Piros csuklyásbogár (Bostrychus capucinus)

Beépített tölgy, vagy más lombos fafajokban él. Kifejlődési ideje egy év.

Bányafabogár (Rhyncolus culinaris)

Nedves épületrészekben, gombás faanyagban, leggyakrabban padlók, párnafák és befalazott gerendavégekben fordul elő. Minden fejlődési stádiuma megtalálható egy időben, egy helyen. Az egyetlen olyan farontó rovar, ahol a kifejlett bogár is rág és károsít.

Könnyező házigomba –(Merulius lacrymans, Serpula lacrymans)

A faanyagvédelem szempontjából az egyik legveszélyesebb gombakárosító. Az épületekben található faanyagot kedvező környezeti feltételek mellett nagyon rövid idő alatt elkorhasztja. A gombafonalak képesek áthatolni a falazaton is és így az épületekben való terjedésének szinte semmi nem szab gátat. Gyakran okoz károkat beázott közbülső és záró fafödémekben, tetőszerkezetekben, kiszellőzetlen pincékben, fertőzött pincék feletti lakóterekben, parkettán, bútorokon és egyéb használati tárgyakon pl.: szőnyegen. Elsősorban a fenyő faanyagot károsítja, de lombos fafajokon is előfordul. A tölgy, akác, dió, szelídgesztenye színes gesztje ellenáll a gomba bontásának.

Pincegomba – (Coniophora puteana, C. cerebella)

Épületek gyakori károsítója, barnakorhadást okoz. Gyakori pincékben, bányákban, átázott tartószerkezeti elemeken stb.. Szabadban tárolt faanyagot is károsít. Más gombák által károsított faanyagon gyakran fordul elő. A termőtest kezdetben sárgásfehér, sima, majd egyre sötétedő, sárgásbarna, fekete szemölcsös felületű. A gombafonalak jellegzetes legyező alakban terülnek szét az aljzaton. Lombos és fenyő faanyagot is károsít.

Házi kéreggomba – (Poria vaporaria csoport)

A házigomba és a pincegomba mellett az egyik legjelentősebb károsítója épületeink fenyő és lombfa anyagának. Csak az átnedvesedett faanyagot károsítja, abban intenzíven fejlődik, barnakorhadást okoz. Száraz faanyagban nem életképes. A gombafonalak a falazatot is képesek átszőni. Termőteste az aljzatra fekvő, lapos, fehér, kéregszerű.

Fenyő lemezestapló – (Gloeophyllum  abietinum, Lenzites abietina)    

Fenyő faanyag gyakori károsítója, barna korhadást idéz elő. Fatelepeken és épületekbe beépített faanyagot egyaránt károsít. A faanyag belsejébe a repedéseken keresztül jut és azt belülről korhasztja, végül csak az anyag külső felülete marad ép. Olykor nehéz észrevenni. Szárazságtűrése jelentős, az épületekbe beépített faanyagban kedvezőtlen környezeti feltételek mellett is évekig életképes maradhat.

 Cifra lemezestapló – (Gloeophyllum sepiarium, Lenzites sepiaria)

Károsítása és életmódja nagyon hasonló a Fenyő lemezestaplóéhoz. Épületekben, a csapadék közvetlen hatásától védett szerkezeti elemeken ritkábban fordul elő, de a csapadék hatásának kitett, szabadban lévő faszerkezeteken gyakori.